Mario Draghi EKB-elnök Molnár Csabának írt válaszlevelében fejti ki álláspontját a magyar jegybanktörvény Alkotmánybíróság által elkaszált módosításáról és az MNB tevékenységéről. Találunk benne fontos üzeneteket is a kormánypártoknak, valamint a Magyar Nemzeti Banknak.
"Azt mondhatom, hogy egy lépés, a helyes irányba tett kis lépés" - így értékelte Mari Draghi az olasz pénzügyi szektor által felállított, Atlante (angolul Atlas) nevű bankmentő alapot.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az irányadó, sem pedig a betéti kamaton az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésén. Az eszközvásárlási program márciusban megnövelt, 80 milliárdos havi kerete sem módosult, vagyis egyelőre minden változatlan maradt. A vállalati kötvényvásárlási programot (CSPP) érintő, eddig tisztázatlan részletek is kiderültek. Emellett Draghi az EKB-t ért politikai kritikákat is elutasította, kihangsúlyozva, hogy a jegybanknak nem a politikusok érdekeinek, hanem saját inflációs mandátumának kell megfelelnie.
Az európai jegybank elkeseredett harcot vív az inflációval, eközben pedig az eurózóna legtöbb országának kötvénypiacán a hozamok az EKB márciusi ülését követő kisebb emelkedés után újra történelmi mélypontjaik felé menetelnek. A német 10 éves állampapír másodpiaci referenciahozama ismét megközelítette a 0,1%-ot, a Commerzbank elemzői szerint még az idén elérheti a 0%-ot. Az EKB esetleges további intézkedései miatt a magországok és a perifériaországok kötvényhozamaiban is tovább folytatódhat a csökkenő trend.
Elképzelhető, hogy a februári G20 találkozó során olyan együttműködési megállapodás született, melynek célja, hogy visszafogja a dollár további erősödését, állítja az Unicredit egyik vezető közgazdásza. Bár hangsúlyozza, hogy ez közel sem biztos, hiszen a hivatalos kommunikáció alapján nincs semmiféle árfolyampolitikai összehangolás, két gyanús jelre is felhívja a figyelmet. Az eset egyébként nem lenne egyedüli, a 80-as évek közepén volt már hasonlóra példa.
Az Európai Központi Bank semmilyen formában nem fontolgatja a helikopterpénz módszer bevezetését - hangsúlyozta ma az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán Vitor Constancio jegybanki alelnök. közben azt elég világosan jelezte az EKB két másik csúcsvezetője, hogy ha szükség van rá, kész az intézmény a további lazításra, mert a kellemetlenül alacsony inflációt nem tolerálja.
Több szempontból is nagy jelentőségű volt a tegnapi EKB kamatdöntő ülés. A bejelentett intézkedések alapján a jegybanknak nem csak a szándéka van meg, hogy az eurózónás növekedési és inflációs folyamatokat pozitív irányba mozdítsa el, hanem az ehhez szükséges eszközöket is beveti. Az elemzői reakciók többnyire pozitívak voltak, sokak szerint Draghinak sikerült helyrehoznia a decemberben okozott csalódást.
A holnapi kamatdöntő ülésen a piaci várakozások alapján a betéti kamat legalább 10-15 ponttal történő vágását, illetve az eszközvásárlási program havi 10-20 milliárd euróval való kibővítését jelentheti be Mario Draghi, hogy orvosolja az euróövezet inflációs és növekedési problémáit. Az EKB elnökére nagy nyomás nehezedik, a fokozott várakozások miatt pedig könnyen csalódást okozhat, ha a bejelentés nem lesz elég nagy volumenű, illetve ha az előretekintő iránymutatása nem győzi meg a piaci szereplőket.
Az Európai Központi Bank készen áll új lazító intézkedéseket hozni márciusban, amennyiben a pénzügyi piacok nyugtalansága vagy az alacsony energiaárak átgyűrűzése csökkentené az inflációs kilátásokat - mondta el hétfőn Mario Draghi az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt Brüsszelben a Reuters beszámolója szerint.
Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája megmentheti az egyre nagyobb - dollárban denominált - adósságállományon ülő vállalatokat a potenciális csődtől. A Fed és az EKB eltérő jövőbeli kamatpolitikája relatíve egyre olcsóbbá, ezáltal vonzóbbá tette az euróban történő forrásbevonást a vállalatok számára, ez a trend pedig a közeljövőben tovább folytatódhat, vélik a Crédit Agricole elemzői.
Kamatdöntő ülést tart csütörtökön az EKB kormányzótanácsa, melyet követően további gazdaságélénkítő lépéseket jelenthetnek be. A legnagyobb gond az, hogy az utóbbi hetekben olyan erős várakozásokat tápláltak, hogy azoknak már nehéz lesz megfelelni. Így könnyen lehet, hogy Mario Draghi sajtótájékoztatója csalódást okoz majd a piacnak, mely már belelovalta magát abba, hogy kulcsfontosságú intézkedések jönnek.
Kritikus lehet a jövő hét az euró-dollár devizaárfolyam szempontjából, hiszen csütörtökön kamatdöntő ülést tart az EKB, majd pénteken kulcsfontosságú munkaerőpiaci adatok érkeznek a tengerentúlról. A Credit Agricole elemzői szerint viszont könnyen lehet, hogy már túl sokat várnak a befektetők az eurózóna jegybankjának további lazításától, így pedig akár csalódást is okozhatnak Mario Draghiék azoknak, akik a dollár további erősödésére számítanak.
A decemberi ülésünkön felülvizsgáljuk a monetáris politikánkat - mondta csütörtök délelőtt Mario Draghi, az EKB elnöke. A hírre azonnal gyengülésnek indult az euró a dollárral szemben, ismét 1,07 alatt jár a keresztárfolyam.
Az Európai Központi Bank kész bármit megtenni azért, hogy elérje a középtávú inflációs célját - közölte Mario Draghi, a jegybank elnöke az olasz Il Sole 24 Ore napilapnak adott interjújában. A szombaton megjelent írásban Draghi arról beszélt, hogy ha úgy látják, hogy a középtávú cél elérése veszélybe kerül, meg fogják tenni a szükséges lépéseket - írja a Reuters.
Átragadt a kedvező hangulat az európai részvénypiacokról az amerikai tőzsdékre is és ez az Európai Központi Bank elnökének köszönhető. A vezető tengerentúli indexek 2%-hoz közeli emelkedéssel zártak.
Megváltozott a görög helyzet, így pedig újra lehetőség nyílt rá, hogy megemeljék a bankszektoruknak nyújtott sürgősségi likviditási hitel keretét - jelentette ki Mario Draghi jegybankelnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. A görög bankrendszer 89 milliárd eurós ELA-keretét így további 900 millióval emelték meg.
Jól működik az EKB programja ezért továbbra is arra fókuszál majd a jegybank, hogy azt teljesen mértékben végrehajtsa - mondta el Mario Draghi EKB-elnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. Kitért rá ugyanakkor, hogy az eurózóna veszített a növekedési momentumából, ami számára csalódás volt. A görög helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta, ők mindenképpen azt szeretnék, ha az ország az euróövezeten belül maradna.
Ma ismét döntött az Európai Központi Bank az euróövezeti monetáris politika irányáról és ennek jegyében szinten tartotta az 5 bázispontos irányadó rátáját. A döntése teljesen összhangban van az elemzői várakozásokkal, a piac valójában arra fókuszál majd, hogy Mario Draghi jegybankelnök a mennyiségi lazítási programról, illetve a görög helyzetről mit mond a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón.
Az EKB elnökének beszédéről szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
